Irán nem fejleszti tovább nukleáris programját

Megállapodás született vasárnap hajnalban Genfben Teherán atomprogramjáról a hatok csoportja és Irán között. Az egyelőre fél évre szóló megállapodást valamennyi résztvevő fél üdvözölte, míg Izrael aggodalmának adott hangot miatta.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hajnalban jelentette be, hogy az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló hatok csoportja, valamint Irán képviselői között lezajlott maratoni tárgyalások eredményeként létrejött egy hathónapos időtartamra szóló megállapodás, ami lehetővé teszi egy későbbi átfogó egyezmény kidolgozását.

A megállapodásban - az Egyesült Államok által közzétett részletek szerint - Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit és semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket. Vállalta továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői számára.

A hatok csoportja cserébe mintegy 7 milliárd dollár értékben (másfél ezer milliárd forint) enyhíti az Irán elleni szankciókat, de "korlátozott, ideiglenes és célzott" jelleggel, s úgy, hogy ez a lépés szükség esetén visszavonható. Az iráni kőolajexportot érintő szankciók egy részének feloldásából Teherán további 4,2 milliárd dollárhoz juthat. A hatok vállalták, hogy az elkövetkező hathónapos időszakban nem hoznak újabb szankciókat, amennyiben Irán betartja a megállapodásban foglaltakat. Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által életbe léptetett szankciók nagy részét nem függesztik fel a következő hat hónap során.

Az egyezség tényét valamennyi résztvevő sikerként értékeli, a tartalmát azonban részben eltérő módon értelmezik. Míg az iráni vezetők szerint az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra, John Kerry amerikai külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban, vagyis Kerry szerint a hatok nem ismerik el Irán jogát ehhez.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az amerikai elnök rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.

Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében "új horizontokról" írt. Üdvözölte a megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és szellemi vezetője is.
Róháni egy élőben közvetített televíziós beszédben azt mondta, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a végleges megállapodásról a hatokkal. Ismét kijelentette: "Irán soha nem törekedett és soha nem is fog törekedni atomfegyver építésére".

A tárgyalásokon részt vevő orosz, kínai és nyugat-európai külügyminiszterek szintén üdvözölték a megállapodást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy annak "nincsen vesztese, az egész világ nyer". Peking nézete szerint a megállapodás elősegíti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását. Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent, és a nyugati országok "nagyban közeledtek ahhoz a céljukhoz, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert".

Élesen bírálta viszont a genfi tárgyalások eredményét Izrael. Benjámin Netanjahu miniszterelnök történelmi hibának nevezte a megállapodást. Netanjahu a vasárnapi kormányülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy "ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot." Hozzátette, hogy Izrael nem tekinti magára nézve kötelezőnek a megállapodást és "fenntartja a jogot az önvédelemre".

Egy amerikai tisztségviselő közlése szerint Barack Obama elnök egyeztetni kíván Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel Izraelnek a létrejött megállapodással kapcsolatos aggodalmairól.